Játszó és vásár

Gondoltam ha már tegnap olyan jót futkároztak a gyerekek, akkor legyünk ma is levegőn. Így azt találtam ki, hogy menjünk Visegrádra. Ott úgyis van a Mátyás király játszó és ott ellehetnek, max még felmegyünk a várba is. Utána néztem, és a játszóról jókat mondtak ... viszont senki nem mondta, hogy fizetni kell érte. És nem csak a gyereknek, hanem a felnőttnek is, aki bemegy ... pedig semmi kedve ott lenni. Én nagyon kiszúrásnak találtam. Ráadásul nekünk nem is jött be a játszó. A labirintusban rengeteget kellett menni, a hajó meg életveszélyes volt, akkora lukak voltak fenn, hogy nemhogy Jana kifért, de még Maja is ha rosszul lép fenn, simán kiesik.
Nagy nehezen, tízóraival együtt elvoltunk egy órát, aztán indulás haza. Nagyon szomorú voltam, hogy nem elég, hogy rossz volt, még egy csomó pénzt is elköltöttünk.

Hazafelé eszembe jutott, hogy láttam, Tahiban vásár lesz, nézzük meg. Jana elaludt, így ők apával kocsi szolgálatosak voltak. Mi meg hárman elsétáltunk a vásárba.
És milyen jól tettük. Szuper volt!!!!!Símogattunk nyuszikat, bárányt, sőt még solymot is és láttunk sok szép kézműves dolgot, csak nagyon drágák voltak. Eszembe jutott, hogy ilyenbe kéne belefogni ... :) Sőt, még szalmában hentergés is volt. Láttunk pacikat és meg kell mondjam, gyönyörű ott is a Duna-part.
Jó sokáig elvoltunk és csak a csöpögő eső űzött el minket az autóhoz, ahol Jana épp akkor kelt. :)
Bár nem jól indult a nap, de a vége jól sikerült. Jó volt sétálgatni, kedves emberekkel beszélgetni, látni sok hordozott gyereket, és még a szemnek is gyönyörű kincsekre bukkanni. :)))