Fura

Nézegettem kicsit a blogom. És akkor vettem észre, hogy jött egy komment. Egy régi, májusi bejegyzésemre. Az írója sérelmezi, hogy egy fényképét felhasználtam, pedig nem is kértem rá engedélyt.
Az úgy volt, hogy május elsején tavaly elmentünk oda, ahol az üvegtigrist forgatták. Nagyon jó kis napot töltöttünk ott. Sajnos nem vittem fényképezőgépet, de szerettem volna megörökíteni azt a napot. Így annak ellenére, hogy írtam róla, kerestem egy fényképet a neten is. Beírtam öreg barátunknak a google-nek, hogy üvegtigris és kidobott egy csomó képet. Én kiválasztottam egyet, ami tetszett, rányomtam, hogy másolás és már benne is volt a blogomban. Nem mellesleg nem volt rajta semmi, emlékezetem szerint, csak maga a helyszín, sem emberek, sem semmi, ami egyébként ezer más képen ne lett volna rajta.
Nos ezt a képet találta meg valaki ... mert hogy név és elérhetőség nélkül, csak egy mondatot találtam, hogy engedély nélkül használtam fel a képet és hogy azonnal távolítsam el, mert ő nem adott rá engedélyt. Persze, mindezt most, tehát mintegy 9 hónap elteltével.
Kicsit megzavarodtam, mert mindig nagyon vigyázok rá, hogy olyat és úgy ne írjak vagy közöljek, amihez nincs közöm, vagy ha mégis, akkor a forrást mindenképpen említsem. Mert hogy nem akarom én más babérjait.
De gondolkoztam, és eben az ügyben nem érzem magam felelősnek. Egy egyszerű kereséssel találtam meg, nem volt tiltva, vagy bármi jellel ellátva, a keresőben az első 10-15 kép között szerepelt és ráadásul nem reklámoztam vele senkit és semmit, mert csak leírtam egy alig látogatott blogba, hogy milyen jó napunk volt.
Rosszul esett, hogy valaki csak úgy beszól és parancsolgat. Aki egyébként hogy került ide? És miért 9 hónappal később? És még a nevét vagy arcát sem vállalva ...
Persze lehet én látom másként a dolgot, de azt gondolom, hogy egy tájkép, amin senki nem szerepel, nem hatalmaz fel senkit arra, hogy ilyeneket írjon. Nem éltem vissza a képpel, és nem használtam fel illetéktelenül.
De vessen rám követ, aki nem így gondolja ...

Szilvi és Ákos

Végre közel másfél éve volt, hogy találkoztunk velük.
Reggel megkérdeztem, és naná, hogy Erik akart menni oviba - persze most nem jött Gergő - Maja meg boldogan mondta, hogy ő marad és majd játszik Ákossal. Érdekes, hogy nem annyira szeret mostanában oviba járni, illetve hogy meghallotta Ákos nevét és egyértelmű volt, hogy marad. Janának nem volt választási lehetősége. :)
Szóval reggel már készülődtünk és vártuk Szilviéket. Mikor megérkeztek, Maja mondta, hogy picit izgul, de aztán édesen vezette Ákost, magyarázott neki, végül fogócskáztak, lányos játékokkal kergette Ákost, nevettek, beszélgettek ... zabálnivalóak voltak. Hihetetlen, hogy évente kb egyszer találkoznak és egy perc után megvan a közös hang és édesen elvannak. Mi meg Szilvivel tudtunk beszélgetni. :) Érdekesek ezek az évente találkozások, hogy mennyire változnak a gyerekek. És mi is. Mert míg eleinte rengeteg fotó készült, addig most nekem pl meg sem fordult a fejemben ... pedig a telefonok is előkerültek, de egyikünknek sem jutott eszébe fényképezésre használni. Csak ültünk, néztük őket, bámultuk az önfeledségüket és hallgattuk a nevetésüket és persze rengeteget beszélgettünk.
Sikerült rávennem őket, hogy ebédeljenek itt. És hogy megérte, mert végre láttam egy jól evő gyereket, aki szinte az összes kaját megette, és a répatorta meg kifejezettten ízlett neki, még akkor is kért belőle, mikor láttam szétpukkad. De azért csomagoltam is neki, biztos ami biztos. ;)
Aztán még elkísértek minket az oviba Erikért és ott is édesen elvoltak. Erik kicsit szégyenlős volt, Maja unszolta, még meg is fenyegette, aminek hatására, azért hajlandó volt köszönni Ákosnak. :)
Érdekes, hogy először azt gondoltam, hogy Erik jobb lenne, ha maradt volna itthon, mert mégis két fiú jobban elvan. De Majával olyan szuper jól elvoltak, ami szeirntem ritka ebben a korban fiú és lány között.
Maja még Ákos szülinapi zsúrjára is meg lett hívva. Persze Szilvi mondta, hogy akkor mindenki, de majd úgyis beszélek vele, mert szerintem nem baj, ha Majának és Eriknek vannak külön útjai, másrészt meg okulva abból, hogy Erik milyen kis szégyenlős volt ... és hát félnék is, hogy összevesznek, amire eléggé hajlamosak mostanában. :)
Hát így töltöttük a mai napot. Aztán későre került a déli alvás is, mert a kicsik azért elaludtak. Most meg kihagytuk a hittant és várjuk apát ... nem túl aktív lett a délután. :)

Együtt alvás

Ma úgy alakult, hogy későn ettünk és mikor kérdeztem Dundit, hogy megyünk aludni, nemet mondott. Aztán apának meg mondtam, hogy amíg elaltatom Janát, addig meséljen a nagyoknak. Mivel Jana bojkottálta a bemenetelt, így esett, hogy ő is odafeküdt a nagyok közé mesét hallgatni. Hallgatták, nem nagyon értette, mert izgett mozgott, Maja átkarolta, ölelgette, csitítgatta ... majd egyszer csak elaludt. És Erik is és Maja is. Így esett, hogy életükben azt hiszem először aludtak hárman egy ágyban együtt délben. :) Édesek voltak nagyon!!!
És Jana szopi nélkül aludt el ... amit persze alvás után bepótolt, no de akkor is. :)

Fiús ügyek

Kb egy éve húzzúk ezt. Akkor voltunk a doki néninél, aki javasolta, hogy menjünk el a Bethesdába. Akkor nem tettük, mondván, hogy próbálkozzunk még vele.
Aztán pár hete felhívott a védőnő, hogy kéne menni 4 éves státuszra, és ugye jó úgy is, hogy nincs doki néni. MOndtam ,hogy hát nem igazán, mert szeretném ha megnézné Eriket. Ez indította el a gondolatot, hogy valszeg semmi mást nem fog mondani, mint egy éve, mert hogy a helyzet változatlan. Tapogatóztam ismerős fiús anyukák körében és Andiék javaslatára a Rózsakert mellett döntöttünk. Felhívtam őket, elmondtam a problémát és már kaptam is az egyébként is javasolt Vers dokihoz időpontot. Nem is kellett várni sokat, kb két hétre rá, már időpont is volt.
Izgultam nagyon, mert mindenképpen a legkevesebb lelki megrázkódtatással akartam megúszni, az amúgy szerintem elkerülhetetlent. Ismerve a fiamat, aki a legérzékenyebb ember, akit ismerek, mindenképpen azt gondoltam, hogy ez a megoldás lesz a jó, még ha anyagilag nem is a legolcsóbb. Sőt ...
Szóval, eljött a nagy nap. Eléggé izgultam, és mikor elmondtuk neki hova is megyünk és miért, hát meg sem szólalt útközben, láttam hogy izgul. Csak annyit mondott, hogy ő nem akar menni. :/
Eléggé időben értünk oda, de fél órás csúszás volt. Mikor végre sorra kerültünk (előtte közölte, hogy ő apával megy be, és kész. Egyik szemem sírt, a másik nevetett), kérdezte a doki, hogy be lett kenve? Mert hogy csodakréme van, amivel az egész teljesen fájdalommentesen zajlik. Mondtuk, hogy nem. Kicsit húzta a száját, mert hpgy ő kérte. MIndegy, mondta akkor legalább megnézi és bekeni. A fiúk bementek, Erik kicsit óckodott, de bementek. Benn a doki naaagyon rendes volt, így mosolyogva jött ki, és vártunk ismét egy fél órát, mert hogy ez a krém hatóideje. Közben folyamatosan be akart menni, mert egyrészt már túl akart lenni azon, amiről kiderült, hogy nem is egy nay dolog, és kár volt izgulnia, másrészt meg a doki beígérte neki a meglepetést. :)
Letelt az idő, és bementek. Nem sokra rá, széles mosollyal és egy lufival jött ki. Felfújtuk és szerencsémre a táskámban még kettő lapult, így a lányok is kaptak és míg ők lufiztak a váróban, addig apa megkapta az instrukciókat és a számlát. :/
Veres dokiról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Abszolút mindenben a gyerek érdekeit szem előtt tartva, hiper szuper kedvesen és megértőn állt a dologhoz. Kár, hogy nem minden orvos legalább fele ennyire kedves.
Így esett az eset.
Azért nem volt még vége. Mert hogy mikor hazaértünk, jött az első pisilés. Mivel nem tudta mi vár rá, ezért belevágott, de amikor megindult, hatalmas ordítás és sírás volt belőle. És akkor elkezdett félni tőle. Aznap már nem volt más, mint hogy gyorsan lefeküdtünk és alvás. Reggel jött ismét a pisi. Ekkor már félt tőle és nem akarta. Kb két órába telt, mire már nem bírta tovább és elengedte. Persze ordított és sírt. Viszont csak addig fájhatott, míg pisilt, mert utána gyorsan meg lehetett vígasztalni. Tegnapi napunk eléggé kevés pisivel telt, de azért látszik a javulás, mert ma délben már vigyorogva közölte, hogy nem is fáj. Meglátjuk, mi lesz az esti fürdésnél ...
Rettenetesen büszke vagyok a fiamra, hihetetlenül szuperül viselkedett és tűrte az egészet. Remélem sikerült a lehető legkevesebb lelki traumával megúszni és remélem, nem lesz rá többet szükség. Igyekszünk mindent betartani és végülis az elvünk és a módszer jónak bizonyult, rajtunk kívülálló ok miatt lett a vége orvos.
Hát röviden ennyi volt. Remélem, hogy volt ...

Farsang

Először Erik találta ki. Kb egy hete bekattant neki, hogy ő Bambi lesz. Aztán Maja is elkezdett gondolkodni, de mondtam neki, hogy neki ott a tavalyi. Erre mindig mondta, hogy tudod, én hercegnő leszek, de majd jövőre ... aztán mikor mondtam neki, hogy jövőre már sulis farsang lesz, elkeseredett. Végül eldöntöttük, hogy akkor nem muszáj hercegnőnek lennie, lehet bármi. Aztán fehér tigris akart lenni. De Erik annyira ragaszkodott a Bambihoz, és Maja meg közölte, hogy tesók vagyunk egyformába kell lennünk, hogy végül kitalálta, hogy ő lesz Patácska, Bambi szerelme. :)
Aztán Janát gondoltam, legyen nyuszi. Mert hogy fülek úgyis vannak. De ő meg elkezdett ragaszkodni a kutyushoz. Így alakult, hogy csütörtökön szerencsére apa szabin volt, így szaladgáltunk délelőtt a hozzávalókért, majd délben elkezdtem varrrni, de sietni kellett, mert volt rá két órám, utána suliba kellett menni. Hát ez lett belőle.
MIndenesetre jó választás volt, mert kényelmes volt mindkettőnek. Igaz Eriken volt még egy harisnya, és az ő jelmezének az anyaga vastagabb volt ... hát nem fázott. De jól érezték benne magukat és szépek voltak. :)

Viától:

1.A vezetékneved sosem változik. -- Nőknek sem kötelező.
2.Tiéd az egész garázs. -- Megállapodás kérdése.
4.A csokoládé csak egy csemege a sok közül. -- Kiegyensúlyozott, egészséges életmód mellett a nőnek is. Mozgásszegény életmód mellett a férfiaknak sem.
5.Lehet belőled miniszterelnök. -- Remélhetőleg ez tíz-húsz év múlva már nem lesz itt. magától értetődően.
9.Vizelde számodra az egész világ. -- Pisilőeszközzel egy nőnek is (már van szilikonból is, kis helyen elfér)
10.Nem kell megállnod gondolkodni, melyik irányba csavarj be egy csavart. -- ezt pár barkácsoló hölgy azért kifogásolná
15.Az új cipő nem vágja, nem nyomorítja a lábadat, és nem csinál vízhólyagot. -- jól kell cipőt választani
16.Ugyanaz a hangulat... mindig. -- ezt nem is értem, az apátia előny, vagy mi?
17.A telefonbeszélgetéseid átlagos hossza 30 másodperc. -- megoldható, attól függ, kivel
18.Ötnapos nyaralásra elég egy kézitáska. -- praktikusan kell csomagolni
21.Ha valaki elfelejt meghívni valahová, attól még maradhattok barátok. -- ?? ezt nem értem, valami női sértődékenységre utal?
22.Alsónemű ára: 900 Ft . És ezért 3 darabot kapsz. -- ismét: tudni kell vásárolni
23.Három pár cipő több mint elég. -- anyagiaktól függően néha a nőknek sem telik többre
25.Semmi nincs az arcodon, aminek a színét javítani kellene. -- vagy van, csak lesz*rod, és az úgy jó
26.Ugyanaz a frizura évekig, akár évtizedekig is kitart. -- jól kell fodrászt választani
27.Csak az arcodat és a nyakadat kell borotválnod. -- nőknek sem kötelező sehol! a szőrös láb/hónalj NEM az ápolatlanság jele, lehet valaki csupasz hónaljjal is ápolatlan és büdös
28.Egész életedben lehetnek játékaid. -- ezt nem is értem
29.Egy tárca és egy pár cipő, egy színben, minden szezonra. -- a minimalista ruhatárban detto
30.Hordhatsz rövidnadrágot, mindegy, milyen a lábad. -- a nők is... lesz@romtabletta!

http://www.urban-eve.hu/

Kiütéshez

Még annyi tartozik a valósághoz, hogy persze estére már szinte alig látszódtak a pöttyök, másnapra meg semmi nem volt.
Hívtam a doki nénit igazolás miatt a nagyoknak, kérdezte az aszisztens, hogy mi újság pöttyileg. MOndom, mintha soha nem lettek volna, csak doki néninek kellett ránéznie. Ő meg helyesel, és mondja, hogy naná, gyógypillantás volt. :)
Mert ő Dundi!!! :)
Persze inkább ijesztgessen, mint hogy baj legyen, de nem lehetne inkább ijesztgetni sem! ...

Kiütés

Mondjuk írhatnék arról is, hogy a három gyerek reggelente kb 5 perc alatt kiütéssel győz ellenem ... de nem erről írok.
Sokkal nem jobb a helyzet, mert továbbra is betegek vagyunk. A nagyok "csak" köhögnek és orrfolyás. Elvileg Maja már mehetne, de gondoltam párnapot még itthon tartom, hogy nehogy rászedjen valamit ... és pénteken farsang. Tavaly kihagytuk, idén nem szeretném. Bár jelmez téren gyéren állunk, mert Maja elfogadta, hogy ott a tavalyi, igaz kicsit javítani kéne rajta, de Eriknél még csak az ötlet van meg ...
Erik kicsit jobban köhög mint Maja. Neki az orra is jobban folyik, szóval rá mindenféle képpen ráfért még pár nap.
Rám meg nem fér több nap. Igaz össze kéne szednem magam, de mindenképpen kiborít a betegség. Sokszor le se jutunk, mert hol esik az eső, hol meg fúj a szél ... és bár ez sokszor nem akadály, de azért épp lábadozó gyerekekkel nem kockáztatok. Így maradunk itthon és megyünk egymás agyára.
Jana viseli a legrosszabbul. Ő már nagyon nem bírja, hogy a két nagy folyton itthon van. Igaz, soha nem bírta, hogy ha nem őt ápolom, vagy ölelem, vagy puszilom. Neki nagyon folyik az orra, és köhög és ... ezt majd később. Szóval így mindig van olyan, ami miatt lehet ordítania. És ordít, torka szakadtából 2-3 percenként. Én így rendszerint már reggel 10re kikészülök, ingerült leszek a többiekkel is, és semmi kedvem semmit csinálni. Szar érzés, mikor folyamatosan csak ordítanak az emberrel.
Szóval Jana vasárnap reggelre csalánkiütéseket produkált. Azért annyira nem voltunk megijedve, mert volt már ilyen. Gondoltuk, hogy valami csípés. Uána olvastam, de nem csípés, inkább valami allergia. Múltkor fél nap alatt túl volt rajta, most is délre már alig látszódott, de a déli alvásból úgy kelt, hogy az arca volt tele. Aztán estére épp elmúlt. Aztán hétfőn megint a lába volt tele. És estére az arca. Égő vörös volt a kis pofija. Én már teljesen kész voltam, hogy mi lehet ez. Agyaltunk folyamatosan, de semmit olyat nem találtunk, ami új lett volna és allergizálhatna rá.
Aztán mikor kedden reggel nem volt semmi, megnyugodtam, de 10re ellepték a lábát. Így felhívtam a doki nénit. MIután kellően kikaptam azért, mert az utolsó pillanatban telefonálok, mégis csk kaptam időpontot mára. Így lementünk Janával.
Végülis azt mondta, hogy valószínűleg a vírustól van. Ráehetett valamit, ami egyébként nem allergizálja, de a vírus miatt most igen. Nem érdemes ezen agyalni, hogy mit ehetett és miért, mert lehet soha többet nem fordul elő. Ha mégis, akkor lehet érdemes allergia tesztet csinálni. Pár nap, egy hét is lehet, mire lecsillapodik.
Így megint csak ijesztgetett minket. Komolyan mondom, már kínomban röhögök. Hogy miket képes csinálni ... akarva vagy akaratlanul, de komolyan rá fogok menni. Néha azt gondolom, nem normális, amit velem művel. Néha nem bírom sem fizikailag, sem mentálisan ... pedig imádom, de mégis csak meg kell szakadnom bele ... és ha meg kicsit is hanyagolom, akkor meg ilyeneket produkál ... hihetletlen a csaj. Csoda, ha kivagyok!!! ...

Video rég volt ... ez meg olyan ...mmmm!!!! - Harcos Dundi :)