2013. február 5., kedd

Kiütés

Mondjuk írhatnék arról is, hogy a három gyerek reggelente kb 5 perc alatt kiütéssel győz ellenem ... de nem erről írok.
Sokkal nem jobb a helyzet, mert továbbra is betegek vagyunk. A nagyok "csak" köhögnek és orrfolyás. Elvileg Maja már mehetne, de gondoltam párnapot még itthon tartom, hogy nehogy rászedjen valamit ... és pénteken farsang. Tavaly kihagytuk, idén nem szeretném. Bár jelmez téren gyéren állunk, mert Maja elfogadta, hogy ott a tavalyi, igaz kicsit javítani kéne rajta, de Eriknél még csak az ötlet van meg ...
Erik kicsit jobban köhög mint Maja. Neki az orra is jobban folyik, szóval rá mindenféle képpen ráfért még pár nap.
Rám meg nem fér több nap. Igaz össze kéne szednem magam, de mindenképpen kiborít a betegség. Sokszor le se jutunk, mert hol esik az eső, hol meg fúj a szél ... és bár ez sokszor nem akadály, de azért épp lábadozó gyerekekkel nem kockáztatok. Így maradunk itthon és megyünk egymás agyára.
Jana viseli a legrosszabbul. Ő már nagyon nem bírja, hogy a két nagy folyton itthon van. Igaz, soha nem bírta, hogy ha nem őt ápolom, vagy ölelem, vagy puszilom. Neki nagyon folyik az orra, és köhög és ... ezt majd később. Szóval így mindig van olyan, ami miatt lehet ordítania. És ordít, torka szakadtából 2-3 percenként. Én így rendszerint már reggel 10re kikészülök, ingerült leszek a többiekkel is, és semmi kedvem semmit csinálni. Szar érzés, mikor folyamatosan csak ordítanak az emberrel.
Szóval Jana vasárnap reggelre csalánkiütéseket produkált. Azért annyira nem voltunk megijedve, mert volt már ilyen. Gondoltuk, hogy valami csípés. Uána olvastam, de nem csípés, inkább valami allergia. Múltkor fél nap alatt túl volt rajta, most is délre már alig látszódott, de a déli alvásból úgy kelt, hogy az arca volt tele. Aztán estére épp elmúlt. Aztán hétfőn megint a lába volt tele. És estére az arca. Égő vörös volt a kis pofija. Én már teljesen kész voltam, hogy mi lehet ez. Agyaltunk folyamatosan, de semmit olyat nem találtunk, ami új lett volna és allergizálhatna rá.
Aztán mikor kedden reggel nem volt semmi, megnyugodtam, de 10re ellepték a lábát. Így felhívtam a doki nénit. MIután kellően kikaptam azért, mert az utolsó pillanatban telefonálok, mégis csk kaptam időpontot mára. Így lementünk Janával.
Végülis azt mondta, hogy valószínűleg a vírustól van. Ráehetett valamit, ami egyébként nem allergizálja, de a vírus miatt most igen. Nem érdemes ezen agyalni, hogy mit ehetett és miért, mert lehet soha többet nem fordul elő. Ha mégis, akkor lehet érdemes allergia tesztet csinálni. Pár nap, egy hét is lehet, mire lecsillapodik.
Így megint csak ijesztgetett minket. Komolyan mondom, már kínomban röhögök. Hogy miket képes csinálni ... akarva vagy akaratlanul, de komolyan rá fogok menni. Néha azt gondolom, nem normális, amit velem művel. Néha nem bírom sem fizikailag, sem mentálisan ... pedig imádom, de mégis csak meg kell szakadnom bele ... és ha meg kicsit is hanyagolom, akkor meg ilyeneket produkál ... hihetletlen a csaj. Csoda, ha kivagyok!!! ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése