Nagytétényi Kastélymúzeum

Azt mondtam, hogy elég a tunyulásból. elég volt, hogy csak a mosásról, a takarításról, főzésről és vásrálásból állnak a hétvégék. Elég volt. Nem tudom hogyan, de ezek megoldódnak, inkább szerezzünk sok sok élményt. Arról nem beszélve, hogy ezektől a dolgoktól, csak én és Krisztián fáradunk el, a gyerekek meg estére nem bírnak magukkal és csak kiabálásból áll az este.

Szóval, kiagyaltam, hogy teljesen megfeledkeztünk az ingyenes múzeum nyitva tartásokról. Fellapoztam a kisokost, és megtaláltam, hogy szerencsére a Nagytétényi Kastálymúzeum tegnap, szombaton ingyenesen látogatható. Apa benne volt, hogy menjünk, Majának is tetszett fura mód végre, csak a két kicsi nyígott kicsit. Mert ez is gond, hogy soha sehova nincs kedvük menni.
Délelőtt csak volt vásárlás és mosás és főzés (nagyon boldog voltam, mert brokkolis petrezselymes krémlevest csináltam, és nagyon ízlett mindenkinek, utána tésztát ettünk és abból is ettek) aztán ebéd után beültünk a kocsiba és elmentünk. Kicsit hosszú volt az út, de a várost nézni mindig izgalmas. Maja hős volt, mert bár küzdött, de nem hányta el magát. Odaértünk és szinte nem is voltak. Besétáltunk és körbe mentünk. Jó volt kicsit kultúrálódni. :) Igazából már csak bútor múzeum, de a csodaszép bútorok között el tud veszni az ember. Főleg az emeleten. Szívesen megnéztem volna őket közelebről, felnyitottam volna a játékasztalt, kiprobáltam volna a régi társasokat ... Főleg Majának tetszett. Nagyon helyes volt, mert hozott egy kis füzetet, és abba írta, rajzolta, hogy mi tetszik neki. :) Ez később is megmarad, és később is emlékezni fog rá. Szerintem neki tetszett a legjobban. Meg nekem. :)
Körbementünk, aztán még egy kicsit futkároztak a parkban. :) Aztán haza indultunk. Át a városon. Megbeszéltünk, hogy meg kell nézzük még a MÜPÁ-t, a Bálnát, és sok sok helyet.
Az este végre csendesen telt, nem volt hangos szó. Vacsoráztunk és megnéztünk egy filmet. Remélem idén még sok sok ilyen nap vár ránk.

Erik 7 éves

Na, vegyük fel a fonalat ... mert sajnos, ha nem ír az ember lánya, akkor csak pörögnek az évek, és nincs mire visszatekintetni. :( Így igyekszem újra sokat, sokat írni. Mert rengeteg tervem van ám. :)

Szóval, Erik 7 éves lett. Szokás szerint még fel sem ocsúdtunk a karácsonyi mámorból, a szilveszteri magányból (apával kettesben töltöttünk pár napot, ami hát mit ne mondjak, karácsonyi utóajándéknak fergeteges volt) és már újabb nagy történés következett. Erik 7 éves lett. Ezerszer elmondatom vele, és ezerszer mondom én is, mert nem hiszem el. Most született az én kis szívem szerelme.

Reggel a 7 évvel előtti blogbejegyzéseket olvasgattam. Jó volt visszaemlékezni, mert sajnos magamtól nem ment volna. Nézegettünk képeket és olvastunk történeteket.
Aztán elkezdtünk készülődni, mert mamiék és Pimpiék ebédre jöttek. Finom ebédet készítettünk (marhahúsleves és sült karaj) és sütiztünk. Pimpike nagyon finom kalácsot hozott, a torta szokás szerint nem igazán fogyott így. Kéne valami műanyagot újítani. :)
Kapott sok sok ajándékot, amiknek persze nagyon nagyon örült. Mamiéktól apró kis randa figurákat, házzal együtt, ami pont neki való, mert már kicsi kora óta apró dolgokkal szeret játszani ... nem is értem miért nem megy neki annyira az írás ...
Pimpiéktől és tőlünk legot kapott, amit mintha összebeszéltünk volna, hasonló volt, vagyis összeillett. :) Ezzel meg hárman voltak el.
Ebédnél kis asztalhoz ültek, külön a felnőttektől. Ez a szülinap egy nagyon kis harmonikus, viszonylag csendes kis ünneplés volt. MIndenki jól érezte magát, és végre nem a gyerekeknek kellett ugrálnunk és a csititásukba fáardtunk bele. Jó volt.
Aztán hétfőre mindenki kimenőtt kapott. Mert mégis csak jobb hétköznap elmenni az Aquawolrdbe. :) Mert mi mást csinálnánk egy Erik szülinapon. :) Reggel keltünk, összepakoltunk, még beugrottunk a Decathlonba, mert hiányzott egy úszószemüveg, és apa is kapott egyet, meg nekem egy papucs, és már ott is voltunk. Szokásás három órát maradtunk. És végre ez a nap is nagyon harmonikusan telt. Mindenki elvolt, úszkált, csúszdázott, és nem a veszekedésről és a nyígásról szólt a nap, hanem a sok sok mosolyról. Még az öltözés is nagyon jól ment. Teljesen elégedettek voltunk. Csak kicsi nyígás volt, mert akkor már éhesek voltak. Szokásos Mekis kaját megettük és aznap már nem csináltunk semmit.
Szuper kis nap volt. a maga kis nyugodt, csendes ünneplősen telve. De nagyon szerettem. És Erik is azt mondta a nap végén: Anya ez egy nagyon jó szülinap volt!!!! :)