Szilvi és Ákos

Végre közel másfél éve volt, hogy találkoztunk velük.
Reggel megkérdeztem, és naná, hogy Erik akart menni oviba - persze most nem jött Gergő - Maja meg boldogan mondta, hogy ő marad és majd játszik Ákossal. Érdekes, hogy nem annyira szeret mostanában oviba járni, illetve hogy meghallotta Ákos nevét és egyértelmű volt, hogy marad. Janának nem volt választási lehetősége. :)
Szóval reggel már készülődtünk és vártuk Szilviéket. Mikor megérkeztek, Maja mondta, hogy picit izgul, de aztán édesen vezette Ákost, magyarázott neki, végül fogócskáztak, lányos játékokkal kergette Ákost, nevettek, beszélgettek ... zabálnivalóak voltak. Hihetetlen, hogy évente kb egyszer találkoznak és egy perc után megvan a közös hang és édesen elvannak. Mi meg Szilvivel tudtunk beszélgetni. :) Érdekesek ezek az évente találkozások, hogy mennyire változnak a gyerekek. És mi is. Mert míg eleinte rengeteg fotó készült, addig most nekem pl meg sem fordult a fejemben ... pedig a telefonok is előkerültek, de egyikünknek sem jutott eszébe fényképezésre használni. Csak ültünk, néztük őket, bámultuk az önfeledségüket és hallgattuk a nevetésüket és persze rengeteget beszélgettünk.
Sikerült rávennem őket, hogy ebédeljenek itt. És hogy megérte, mert végre láttam egy jól evő gyereket, aki szinte az összes kaját megette, és a répatorta meg kifejezettten ízlett neki, még akkor is kért belőle, mikor láttam szétpukkad. De azért csomagoltam is neki, biztos ami biztos. ;)
Aztán még elkísértek minket az oviba Erikért és ott is édesen elvoltak. Erik kicsit szégyenlős volt, Maja unszolta, még meg is fenyegette, aminek hatására, azért hajlandó volt köszönni Ákosnak. :)
Érdekes, hogy először azt gondoltam, hogy Erik jobb lenne, ha maradt volna itthon, mert mégis két fiú jobban elvan. De Majával olyan szuper jól elvoltak, ami szeirntem ritka ebben a korban fiú és lány között.
Maja még Ákos szülinapi zsúrjára is meg lett hívva. Persze Szilvi mondta, hogy akkor mindenki, de majd úgyis beszélek vele, mert szerintem nem baj, ha Majának és Eriknek vannak külön útjai, másrészt meg okulva abból, hogy Erik milyen kis szégyenlős volt ... és hát félnék is, hogy összevesznek, amire eléggé hajlamosak mostanában. :)
Hát így töltöttük a mai napot. Aztán későre került a déli alvás is, mert a kicsik azért elaludtak. Most meg kihagytuk a hittant és várjuk apát ... nem túl aktív lett a délután. :)