Egyszer, még novemberben telefonált Pimpi, hogy ugye hogy szabad ez az estém. :) Hát persze!!! Majd szólt, hogy bár amit akart nem jött össze - színház!!!! jaj de bántam!!! - de ha gondolom, akkor egy csajos estére mindenképpen vevő.
Naná, hogy kapva kaptam az alkalmon. Nem terveztünk semmit, hiszen nem is az volt a lényeg, hogy hova megyünk, hanem inkább az, hogy együtt és ketten és gyerekmentesen.
Apa szabit vett ki megint, hogy már időben el tudjunk indulni. Sőt délelőtt még elrobogtunk Pimpi cuccáért is, hogy még azzal se kelljen időt vesztegetni, hogy eljön hozzánk a cuccát lerakni. :)
Szóval délután háromkor széles mosollyal és nagy tervekkel vártam a suli aulájában.
És csak vártam ... és vártam ....
Nem! :) nem így volt. Nagyon gyorsan jött ő is, és innentől kezdve nem számított semmi.
A terv a WestEnd volt. Elsétáltunk hát a HÉVig, majd oda érve, úgy döntöttünk, hogy villamosozás helyett sétáljunk inkább. És jó társaságban milyen gyorsan telik sétálva 3 megálló!!!
Végülis oda értünk és csak andalogtunk és sétáltunk semmi cél nélkül. A végén azért még sikerült megvennem Dundika Fő karácsonyi ajándékát, egy zuzut - és most már tudom ez aztán igazán talált. :)
Majd hazafelé vettük az irányt, szintén sétálva az enyhe hóesésben. :)))
Lassan hazalértünk, megnéztük még a VV-t és lefeküdtünk.
Szuper jó élmény volt, igazi karácsonyi ajándék.
Remélem máskorra is jó vagyok egyre Pimpinél! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése