Névnap és gyereknap a Mini-cityben

Az úgy volt, hogy vettem egy kupont. Mivel már régóta meg szerettem volna nézni a mini-cityt és éppen volt akciós kupon és éppen névnapjuk is volt, hát megszerveztem, hogy Pimpi eljöjjön - mert Janának annyira nem való és nem tudtam eldönteni, hogy beengedik e vagy nem és ha igen kell e neki fizetni - szóval ő maradt itthon, mi meg négyesben nekivágtunk. Gondoltuk egy szép tavaszi hétköznap még suli időben nem lesznek sokan. Hát épp egy csoportot sikerült megelőzni érkezéskor. Szóval eléggé sokan voltak, ráadásul nem jutott mindenhova animátor, így eléggé kaotikus volt néha a helyzet. A csoportok tagjai felügyelet nélkül rohangáltak, nem hallgattak senkire, még az ottaniakra sem, volt pl hogy a fogorvosi székbe többszöri kérés ellenére sem engedték át a helyet fél óra alatt. :/ Ahol végre valami érdekes volt, pl a bűnügyi részen, ahol kézlenyomatot lehetett venni, sor állt, ráadásul eléggé tolakodó és oda valahogy a levegő sem ért el, kb 40 fokban izzadtunk. Csoda, ha elment a kedvük, mire sorra kerültünk? A laborba nem is volt animátor, csak találomra csinálgattak ezt-azt, a bankba folyamatosan szólt a riasztó, mert a gyerekek szerint az vicces ... Sok helyen a kellékek is hiányosak voltak. A spárba meg tumultus volt, az animátor sokszor nem volt a helyzet magaslatán.
Összességében azért jó volt kipróbálni, nem éreztük magunkat annyira rosszul, de szerencse, hogy kuponos volt, mert így az ár harmadáért meg is érte.
Ráadásul az elején kaptak egy munkakönyvet, és az állomásokon kellett bele lyukasztani és akkor ha összejön a 10, akkor kapnak ajándékot. Ezeket meg semmi nem érdekelte, csak az ajándék. Hiába mondtuk, hogy EZ AZ ajándék ... gyorsan összegyűjtötték és mentek az ajándékért. Ami nem volt más, mint egy papírdarab, 20%os vásárlási kupon egy játékboltba ... csak itthon vettük észre, hogy hónap végén le is járt, szóval ezzel se sokra mentünk ... brrr!!!!
A legjobban a 3D-s mozit élvezték, viccesek voltak a szemüvegben és tényleg úgy érezték, hogy a filmben vannak. Felálltak a székről és megpróbálták elkapni a szirmokat, vagy elhajoltak a rúgó láb elől ... tényleg jó kis rövid filmek mentek ... és ott legalább volt légkondi!!!

A végén persze az eső is elkezdett szakadni, így bementünk a skálába és szerencsére találtam ott Majának édes balerina cipőt. Nagyon tetszett neki és még az ára sem volt vészes - csak mellesleg jegyzem meg, hogy rá egy hétre már levált a talpa és igaz hogy szó nélkül kicserélték, no de azért be kellett menni és egyáltalán nincs rá garancia, hogy ez majd tovább bírja.
Aztán még akkor sem akart elállni a zápor, így bementünk egy mekibe. Ettek is egy keveset, majd eső ide vagy oda, mennünk kellett. Gyerekeket a nyakunkba kaptuk és futottunk az autóig. A parkolásért majd annyit fizettünk, mint a játszóházban. :/
MIkor hazaértünk a nagyok persze elaludtak az autóban, Jana meg épp akkor kelt, mikor beléptem az ajtón.
Jó volt újra átölelni és hallgatni Pimpit, hogy semmi gond nem volt vele. :) Jó volt kicsit nélküle lenni és utólag jó döntés volt, hogy nem vittük őt is.
hát így sikerült a névnap-gyereknap ...