2012. március 16., péntek

Hosszú hétvége 2.

Eredetileg megbeszéltük Gyurciékkal, hogy találkozunk, de inkább lemondtam, mert apa tényleg beteg volt és nem akartam hogy elkapjanak valamit.
Aztán persze mégsem akartam itthon ülni és mivel olyan jól sikerült az előző nap, ezen felbátorodva úgy gondoltam, hogy akkor legyen ma Margit-sziget.
Megint héveztünk ... illetve héveztünk volna, mert hogy vágány-felújítás volt, így pótlóbuszok mentek helyette. Szerencsére sűrűn közlekedtek és előttünk ment el egy, így odafele rendesen volt helyünk. Élvezték nagyon ... ja, apa is velünk jött ide már, először erősködtem, hogy nem kell, de végül jó volt hogy eljött ... bár talán akkor nem így csináljuk. :)
Szóval odaértünk, átsétáltunk a hídon és elvileg az ottani játszóteret akartam nekik megmutatni, de végül nem jutottunk oda, mert apa megemlítette, hogy vannak itt állatok is és inkább azokat szerették volna megnézni. Végig sokat futkároztak, nevetgéltek, olyan aranyosak voltak. Jana volt kicsit a felforgató, mert ő leginkább a lehullott levélkupacban sétálgatott volna, vagy épp elbújt egy bokorba és onnét figyelt meg. Kicsit nehéz volt tőle haladni, de a lényeg úgyis az volt, hogy jól érezte magát mindenki és levegőn voltunk.
Végig sétáltunk a szigeten, a legjobban a romok tetszettek nekik, eljátszottak volna ott jó sokáig, de már kezdett sötétedni.
Átsétáltunk az Árpád-hídon, már sötét volt, láttuk a város fényeit. Valahogy mióta régen nem látom a várost este, ha alkalmam nyílik mindig elámulok, milyen szép. Hangulata van.
Aztán megkerestük a buszt, és felszálltunk rá. Jó sokan voltak, helyünk csak úgy volt, hogy átadták. Jana már nagyon elfáradt, nehezen viselte, de mikor hazaértünk mindenki elfáradt és megint szuper napot töltöttünk együtt. Kár, hogy ma sem vittem fényképezőgépet. De legalább így kiélveztem tényleg minden percet velük. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése