Verőce

Épp hogy hazahoztuk őket a mamiéktól, máris megint úton voltunk. Vasárnap reggel - 2013.07.14 - Reniék felhívtak, hogy mi a tervünk mára. Mondtuk semmi. Megkérdezték, hogy nincs e kedvünk elmenni velük Verőcére. Mert hogy én nem rég említettem, hogy milyen jók lehetnek ezek az újonnan nyílt kaland pályák, és hogy kíváncsi lennék, hogy kipróbálnák e a gyerekeim. És hogy ott van egy, és hogy ők szinte minden évben elmennek és tök jó, mert egy egész napot el lehet ott lenni. Hát mi kicsit gondolkoztunk, aztán szokás szerint szendvicses napra szavazva - mint éttermi kosztra - felkerekedtünk és elmentünk velük.
Kicsit hűvös időnek nézett ki ezért mi cipőt és hosszabb nadrágot húztunk, később megbántuk, mert persze megint nagyon meleg lett.
Kevés autókázás után értünk oda, és ha nem velük megyünk, nem biztos hogy megtaláljuk. Királyrétre is erre mentünk, de akkor észre sem vettük. MIlyen kár, mert tényleg egy remek hely. Nem drága, ráadásul mikor végig mentek a kicsik, mondták, hogy ha marad a karkötő és nincsenek ezren, akkor bármikor bármennyiszer végig lehet menni. Még a nagyok, apa és Reni is kedvet kaptak, ők is végig mentek, mehettek akárhányszor. MOndjuk csak egyszer volt hozzá kedvük de az nagyon jó volt. Vannak ott állatok, bár most az árvíz miatt kevés, még nem telepítették vissza őket, egy szuper játszótér és persze a Duna, ami megunhatatlan.
A kalandpálya kicsit döcögősen indult, mert persze a mi gyerekeink kijelentették, hogy nem. Aztán kis rábeszélésre mégis, de akkor meg Jana jött rá, hogy ő most nem, ehhez is kicsi még és naná, hogy nem tetszett neki. :) De végül mindenki megnyugodott a nagyok végig mentek és igazán élvezték, aztán Janával meg a játszóteret próbáltuk ki a pálya-csúszdát - életem kockáztatásával, mert nagyon féltem ám. Valóban egy egész napot elvoltunk, aztán mikor már lemenőben volt a nap, akkor bementünk Verőcére egy fagyira. És lesétáltunk a Duna partra is.
Szuper jó kis nap volt, és tényleg érdemes oda elmenni. Szuper kedvesek, szuper jó hely és senki ránk nem szólt órákon kersztül. Kiabálhattak, mászhattak, vizeskedhettek ... ismétlés lesz, az már tuti! :)

Erik feje? :)

 Csoport kép:

 És ki nem bírta ki? :)

 Szuper volt a felszerelés. Így még egy hosszabb belvárosi séta sem megerőltető. Kislibák sorban. :)

 Apa és Reni is kipróbálta

 A lelkes néző sereg

 Apa a magasból lekapott minket

Szamár etetés:

 Elhagyott móló:

 Pókhálóba akadva:

 Janával csúszunk. Bevallom nagyon féltem. Kiabáltam asszem és elsőre még fékeztem is. Jana meg mit mond, mikor vége: Jó móka volt, még egyszer! - nem rám ütött asszem.

Levezetésnek kis verőcei Duna-part:

 Volt aki érdekesebben töltötte az idejét. :)

 Kézmosás Maja-apa módra

 A Banda: