Szóval, mivel Pimpi itt aludt éjjel, és nem ment el reggel, hanem maradt estig, így gondoltuk, megmutatjuk neki Szentendrét. Jó kis kirándulásnak ígérkezett.
Persze hőség volt, miért ne. Reggel nehezen indultunk neki, mire minden és mindenki elkészült. Aztán mire kiértünk a hév-hez épp elment, így közel 20 percet kellett rá várni. Aztán mire megjött, kellően fel volt mindenki pörögve, Kalászon meg is állt, hogy vezeték szakadás van. Naná, hogy Pimpire fogtuk, hiszen ő képes ilyenekre. Vele többször megállt a metró, elszakadt a vezeték, csoda, hogy a vonatot nem terelték még el. ;)
De végül csak megérkeztünk. Aztán tetőzött azzal, hogy az előre kigondolt útitervem borult azzal, hogy a Duna-partot épp csinálják, így hiába mentünk le és akartuk a sétány felől megközelíteni a belvárost, vissza kellett fordulnunk és feleslegesen tettünk egy nagy kört. Végül is örültem, hogy vittük a babakocsit, bár a macskakövek nem neki kedveztek. De Jana elég sűrűn használta, és vizes palackokkal megrakva így könnyebb volt. :)
De a lényeg, hogy minden nehézség ellenére, vagy dacára sikerült egy szuper kis napot eltölteni Szentendrén. Mondjuk ott mindig jó. Most is így volt. Barangoltunk az utcákon, hiába volt péntek, mégis hétköznap és szinte üres utcák, semmi tömeg. Fagyiztunk egyet, tulajdonképpen egyetlen programként. De jó volt így.
Fáradtan és tele élménnyel ültünk fel a hév-re hazafele, ahol már útközben elkapott minket egy kis zuhé, így 10 percre az aluljáróba ragadtunk, annyira ömlött az eső. De végül is nem áztunk el, csak felfrissült minden és mindenki.
Egy gyors ebéd után filmezős sziesztával zártuk a napot ... és másnap indultunk Balatonra!!! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése