Hát az idei nem volt egy egyszerű dolog. Jana három napja tartó hisztije és semmi nem jó állapota nem könnyítette meg a dolgomat. Már a menü eltervezése sem volt egyszerű. A bevásárlást is apára bíztam. A főzést meg már pénteken elkezdtem, de nem haladtam valami túl jól ... Jana állandóan ölben és cicin akart lenni.
De végül valahogy eljött a szombat és bár apa sem volt toppon, 9kor még feküdt és aludt, mikor én már kitakarítottam a fél lakást és rendet pakoltam és közben főztem ... de végül csak meg lett minden időre és mamiék is épp jókor jöttek.
És Jana csak sírt és ordított és sehogy nem volt jó és semmi nem volt jó. Mikor már mindenki ki volt tőle, végre sikerült elaltatni ... ekkor Erik kikönyörögte, hogy végre kaphasson már egy kis ajándékot. Annyira örült mindennek. Pimpi a végére tartogatta a nagy meglepetést. Erik már napok óta mondta, hogy örül, hogy Villám Mcquennt kapott legoból, de az túl nagy és kellene egy picike is. Hát Pimpi időt nem kímélve beszerezte. És mikor Erik reklamálta, hogy köszöni szépen a sok-sok ajándékot, na de hol van Villám, akkor előkerült a szatyor mélyéről a pici piros autó. Jaj, hát volt nagy öröm.
Kis játék után meg az ünnepelt a nagy izgalom miatt is inkább úgy döntött, hogy akkor lefekszik aludni.
Míg lefektettük, naná, hogy apára rájött az ordíthatnék és sikeresen felkeltette Janát. Aki megint csak nem találta a helyét ... sehogy és semmi nem volt jó.
Hiába kezdtük el az ebédet ... sajnos az ünnepelt nélkül ... Jana enni sem akart. Csak cicin lógott. Én meg úgy próbáltam levezényelni az ebédet.
A menü elég jól sikerült végül, bár Pimpi szerint bármit csinálok, eleve rossz ponttal indítok, mert az állandó krumpli leves most elmaradt ... már tudják a receptet, így úgy gondoltam újítok ... nem kellett volna.
Bár a görög citromos csirkeleves sem volt rossz, mégis a jól bevált krumplinak a nyomába sem érhetett.
De a török krumpli saláta azért jó volt, fasírttal. No és a mini baconbe csavart sült csirkemellek gombás pórés raguval, meg a szokásos ragacsos rizs ... mami szinte csak rizst evett, annyira ízlett neki.
Eredetileg trüffel tortát akartam sütni, de mivel mamiék is hoztak tortát, túl csokis lett volna a sütemény, így sajttorta lett belőle. Sajnos még előző este a másik recept mellett döntöttem, és bár rossznak nem mondanám, de túl jó sem lett ... mindegy, megpróbáltam.
Szóval az ebéd azért sikeres volt és utána egy viborcul kúp kíséretében Janát is sikerült elaltatnom ... pont mire Erik felkelt.
Aztán már csak játék maradt ... Jana elég jól aludt, és mikor felkelt még kb fél órát jó kedve is volt. Aztán megint jött a nyűgös énje ... a nap végét pedig egy laza legózással zártuk ...
Jó kis nap volt ... én Janától annyira lefáradtam, hogy végül csak bedőltem a kádba ... de nem vette kedvem és már alig várom, hogy újra vendégül láthassuk mamit, Pimpit és papát !
És a sok ajándék ... hát az ünnepelt arca mindenért kárpótolt minket. Édes szívem, nagyon jól érezte magát ... hol mami ölében ült, hol, mami ölében ült ... egyszerűen nem bírom megszokni, hogy fiam van ... imádom!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése