2012. szeptember 27., csütörtök

Őrült napok

A tegnap előtti napot is meghúztuk, mivel a reggeli Jana méreckedés után, délután egyszerre volt szülői, torna, és néptánc. Még akkor is, ha apát megkértem ,hogy jöjjön haza korábban, ketten három felé kellett szakadnunk. De sikerült valahogy.
Apa szülőizett, míg én elvittem Maját tornára, mikor bement Erikkel elmentünk a néptáncra, apa meg korábban eljött a szülőiről és ment Majáért. Félúton találkoztunk.
Erik nagyon cuki volt a néptáncon. Féltem, hogy majd nem fog menni, mert hogy Maja nélkül, meg hogy Maja is akar menni. De valahogy szépen megértették, hogy együtt nem fog menni. Maja ment tornázni, ő majd Bea nénihez jár néptáncra az oviba, Erik meg ment a külön órára. Olyan öntudatosan és kihúzva és bátran. Azt hittem, megzabálom. MIkor odaértünk bizonytalanodott el de csak egy nagyon kicsit, mert elég nagy kavarodás volt. Egyik órának vége, másik kezdődik, de másik terembe, én meg beszélni akartam még a tanárral ... fú, jó nagy kavarodás volt. De végül megoldódott. Gergő bácsi mondta, hogy mivel első óra, menjek be én is. Aztán persze nem kellett volna, mert amint meglátta Erik, hogy ott vagyok, már nem volt olyan bátor, és nem is akart semmit csinálni. Ült az ölembe. Bezzeg Jana!!! Ő ment és csinálta. A tanár meg is kérdezte, hogy ő is járni fog? :) Még pár év ... vagyis akár jövőre. :)
Mivel ott volt Füli, Azért Eriknek csak sikerült visszatalálnia és mikor Katica is a Szerelme megérkezett, ment ő is táncolni, énekelni. Olyan aranyosak, mert az ovisok úgy összetartanak. Egyrészt az egy oviból valók, mert hogy piros és zöld csoportosok is voltak, együtt ültek, másrészt az egy csoportból valók. Olyan jó ezt látni. :)
Szóval menni fog ez, legközelebb már nem megyek be. Csak azt nem tudom, Janával ezt hogy fogom megértetni. :)

Tegnap meg az igazán őrült napom volt. Mivel első úszása volt Majának, tavaly és még év elején úgy egyeztünk meg, hogy elkísérem. Van kedve menni, csak kísérjem el. Ok, semmi gond, megbeszéltem a kísérő óvónénivel, és megkértem apát maradjon itthon. Nos előtte nap este szólt apa, hogy nem tud itthon maradni. Jól összevesztünk, majd kihisztiztem, hogy maradjon. Szépen telt a nap, és én délben elindultam az úszásra. Mivel kisbusszal mentek, nem tudtam, elférek e, így bkv-val mentem. Valamiért nem kérdeztem meg, hogy hol lesz, hanem automatikusan azt gondoltam, hogy ott, ahova tavaly is jártunk a nagyokkal. Odamentem, jó korán érekztem, és vártam. És vártam ... és vártam. Ott ültem, kezdtem magamba roskadni, még meg is kérdezték, hogy jól vagyok e, nem vagyok e rosszul és kell e segítség. :) MIndig megérint, ha figyelmes emberekkel találkozom.
Aztán már elmúlt egy óra is ... végül azt gondoltam, hogy akkor biztos nem is itt van az úszás. Így majd egy órás várakozás után, dolgom végezetlenül hazamentem. Nagyon csalódott voltam, reméltem, hogy láthatom Maját úszni. És legfőképp nagyon mérges voltam magamra, hogy annyira magától értetődőnek vettem, hogy ott az úszás, és nem kérdeztem meg. És hogy emiatt még apával is összevesztem ... hazajöttem, apa csak mosolygott rajtam. Nem haragudott. :)
autóba ültünk és elmentünk a nyereményemért, amit a facebookon nyertem pont szülinapomon. Egy francia kozmetikumokat áruló bolt hírdette, lájkolni kellett és kihúzták a nyertest, aki egy ajándék csomagot nyert. 20.ára volt meghírdetve a vége, de valami miatt kitolták, és pont a szülinapomon húztak ki engem. Nagyon örültem neki!!! Pláne, mikor este kipróbáltam. Vagy mikor megláttam, hogy nem csak apró kis csomagról van szó, hanem hatalmas!!! :)
Aztán hazajöttünk és elmentünk a nagyokért. Böbe néni mondta, hogy milyen ügyes volt Maja. Kérdeztem, hol volt az úszás. Hát ott, csak épp hátul mentek be. Én nem is tudtam, hogy van hátsó bejárat, fel sem vetődött bennem, hogy máshol mentek be. :/
De a lényeg, hogy Maja nagyon élvezte, a tanár bácsi többször is nagyon megdícsérta, ügyes volt és Böbe néni is mondta. Szuperül érezte magát, kicsit sem hiányolta, hogy mondtam ott leszek és mégsem. Nagoyn tetszett neki. Lelkes volt még este is. Alig tudott elaludni, folyton eszébe jutott valami, amiért megdícsérték. :)

Hát szóval, ilyen őrült napokat élünk mostanában.
Kicsit talán sok lett a külön óra, sokfelé megyünk, de azon gondolkodtam, hogy sajna nincs olyan amit szívből lemondanék, mert mindegyiket szeretik csinálni. És ha azt látom, hogy nagyon féradtak, akkor biztos, de egyenlőre bírják, bírjuk. :)

Ma almaszüretre mentek, kíváncsi vagyok miket fognak mesélni. Délután Maja torna és aztán meg jönnek a bölcsis gondozónénik családlátogatásra. Pénteken meg egy zeneovival zárjuk a hetet ... vagyis meglátjuk. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése