Izgultam. Mert azért mégis ... megbeszéltük, hogy hétfőn még csak Maja megy, mert új helye van, és bele kell tanulnia a nagycsoportos létbe. Aztán kedden már mehet ő is. Azért hétfőn kicsit ott maradtunk, nehéz volt eljönni.
Kedden meg simán ment minden. Bár apa szólt, hogy sajna nem tud sokat itthon lenni, de azért a reggelt megoldotta.
Így a két naggyal elindultam oviba. Bementünk, rutinosan öltözött, mindent tudott. Bementünk, játszottak, jó korán mentünk, így lassan gyűltek a gyerekek. De kicsit sem volt megilletődve. Majd szólt, hogy most már elmehetsz. Én még maradtam volna. Beszélgettem. Aztán elkezdődött a reggeli. Ügyes volt az imádkozásnál, a reggeli mosdóba menetelnél, a helyét is szerette az asztalnál és reggelizett is egy keveset, de aztán szólt, hogy most már tényleg elmehetek.
Így lett, hogy kb egy órát voltam benn, aztán hazajöttem.
Apa el, mi meg Janával ketten maradtunk. Elmentünk sétáltunk, beszéltünk a bölcsis nénikkel és mondtam hogy nagy nap a mai, mert talán még sose voltunk így kettesben Janával. :)
Aztán vettünk szőlőt és bevittük az oviba. Már kinn játszottak és Erik elvolt. Leginkább a lányokat követte, de azért egyedül is feltalálta magát. Bevitte Böbe néninek a szőlőt, ő akarta.
Aztán kérdezte, hogy ugye nem érte jöttünk. :)
Így eljöttünk és megebédeltünk Janával, majd mentünk vissza.
Délben ügyesen eljöttek. De azért kérdezgetik, hogy mikor alhatnak már ott. Ezért kicsit fáj a szívem, majd meglátjuk. Megkérdezem és hát ha ők akarják, akkor kicsit erőszakosnak kell lennem. És hát nem minden otthon közelben "unatkozó" anyuka viszi el a gyerekét. Szóval, akkor miért ne ők ne maradhatnának, pláne ha akarnak.
Ja a legjobb, hogy Erik a legeslegjobban azt várta, hogy fogat moshasson a benti fogkefével. :) Imádtam, nagy álom vált valóra MA! :)))
Holnap folyt köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése