Tegnap végre megcsináltuk Maja házi feladatát. Egy nagy papír volt, amin annyi kör volt, ahány hét volt a nyári szünet. Ebbe kellett beleírni, hogy mikor merre jártunk, mit csináltunk ... nem maradt egy üres kör sem.
1. Maja lement mamiékhoz, megérdemelt pihenésre - hiszen kitűnő lett - és mamiék még egy igazi, élete első welnesselésére is elvitték, ahol csak ő volt 1000%os figyelemmel.
2. Csak kedden jött haza, Pimpivel vonattal, és szerdán már vonatra is pattant, élete első iskolai ottalvós táborába, Ceglédre ment.
3. Sulis napközis tábor. Izgi volt, mert végül nem sok osztály társa volt. Szerencsére két lány is ment, bár Lara nagyon nem akart ... de közben meg készültünk is, mert Zsófi és Laci esküvője közeledett a hétvégén.
4. Még mindig sulis napközis tábor. Sajnos Lara beteg is lett, így nem ment, de Maja így is helyt állt. Voltak sárkányhajózni a Dunán és voltak sokat strandon is. És ettek sok sok fagyit és jégkását, aminek pénteken meg is lett az eredménye, csütörtökön úgy jött haza, hogy egész nap fájlalta a torkát, és az ottani védő néni szerint tüszős mandula gyulladás. Pénteken doktor, de szerencsére nem manduka gyuladás volt, csak egy gennycsomó, aminek semmi más tünete nem volt. Vagyis hát megint jelzett a kis szervezete, hogy elég.
5. Így elég is volt,a három tesó lement mamiékhoz. Igaz, most kicsit más volt, mert nem csak Maja volt, de így is naaagyon jól érezték magukat. Sokat strandoltak, sokat voltak levegőn, pihentek. Igazi mamis nyaralás volt.
6. Végre nekem is véget ért a munka, jöhetett az össze szokás. Nem ment döccenő mentesen. mondhatni, csak az utolsó hétre sikerült ...
7. Újabb program, a nagyok úszótáborba mentek. Tetszett nekik, volt délelőtt és délután is úszás. sokat fejlődtek.
8. Apa szabin. Mivel idén is kimaradt a nagy családi nyaralás - kezdek letenni róla, hogy lesz ilyen nekünk valaha - így mini programokat szerveztünk. Ilyen volt egy régi terv, hogy elmentünk a Korda filmparkba. Szuper jó döntés volt. Nagyon élveztük a ét külső helyszín bejárását, a belső kiállítást, a vezető meséjét, mondandóját. Igazán nagy élmény volt. Aztán voltunk még igazán mini pónikon lovagolni. Ez is igazán teli találat volt. Csillogó szemű gyerekeim alig tértek magukhoz.
Aztán ha már ott voltunk, megnéztük a medvéket is. Ez mindig nagy élmény, hiszen emlékeznek az első kirándulásra, ahol medveke ordítással csalogatták a medvéket. :)
Illetve voltunk még Király-réten is, hiszen ott is olyan nagyon jól éreztük magunkat. MOst sem volt csalódás, mehettek egy kört a napelemes vonattal, aztán kisvonattal fel. Mi mindig találkozunk ismerősökkel. Ez most sem volt másként. Andiékkal futottunk össze. Megbeszélni sem lehetett volna jobban. Egy nagyot játszóztunk, végül sajnos az eső elmosta a nagy tó megnézését, így nincs más választásunk, megint el kell menni. :)
9. Apa még mindig szabin volt, de most túl nagy programot nem tudtunk tervezni, mert Majának sulis angol táborja volt. Ez is nagy élmény volt, bár három nap volt, de mindegyik igazán ütősre sikeredett. Első nap Tropicárium, második nap Aquincum múzeum, harmadik nap Kaland-park.
Mivel a hét sem telt el eső nélkül, nehéz volt programot találni. Csütörtökön szerettem volna lemmeni a Balatonra, de megint esőre ébredtünk. Így végül a Dínó kiállításra mentünk el. Ami n em volt rossz, de sajna elég drága volt, és azért annyira nem volt jó ... Viszont hét közben volt, így legalább nem voltak sokan.
Vgül azért csak nem múlt el a nyár Balaton nélkül. Sikerült lemenni pénteken. Jó kis nap volt, mert Reniék Siófokon nyaraltak, és vacilláltunk, hogy lemenjünk e. Végül csak el indultunk, igaz mire leértünk elment a nap, és igazán csak fagyoskodni tudtunk. 6ig vacogtunk - gyerekek azért hősiesen úsztak egyet a Balatonban - végül átmentünk Fonyódról Siófokra, és egy jó kis bor és velős pirítós hatására már el is szállt a remegésünk.
10. Az utolsó előtti hétre én maradtam egyedül a gyerekekkel. Még mindig nem szoktunk össze, még mindig zűrzavarosak voltak a napok. Hol jó idő volt, aztán délutánra esett, vagy egész nap esett. Az idő kiszámíthatatlansága miatt nem voltunk túl jó passzban. Augusztus 20át is itthon töltöttük, begubózva.
11. Eljött az utolsó hét. Ez már tényleg a felkészülés volt. Mindent beszerezni, elkészíteni, csomagolni. Végre sikerült összeszokni és már kevés veszekedéssel és nem egyetértéssel teltek a napok. Felettünk lógva a szeptember. Igaz mindenki izgatottan várta. Maja már szeretett volna az osztály társaival találkozni, Erik végre egy jó akart játszani Gergővel, és Jana is már jó rég látta Angit és Lilit. Szóval, nem panaszkodom, kalandos és tartalmas volt ez a nyár, főleg Majának. És jó érzés, hogy ennyire várták már a mai napot. Jó tudni, hogy jó helyen vannak a gyerekeim.
Én meg még egy hétig lábat lógatok, aztán én is belecsapok a lecsóba ... azt nem mondom, hogy várom. El tudnék lenni itthon is ... jó lenne, ha nem kéne dolgozni. Akkor mindenre jutna idő .... mert az idő, amiből kevés van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése