2013. december 4., szerda

Ezer éve

Ezer éve már annak, hogy nem írtam.
sok minden történik, történt.
Legfőképpen az, hogy elkezdtem dolgozni. Ettől még kevesebb időm lett, még zsúfoltabbak a napok. Igaz, csak négy órában 8-12ig, de hát akkor is kiesik az a négy óra. És mivel még csak egy hete dolgozom, eléggé lemerít. Hozzá kell ehhez is szokni ... remélem megszokom.
A munka hirtelen jött, apa egyik haverja szólt, hogy kéne segítség, és nincs e kedvem. Igaz, hogy gyorsan jött, igaz, hogy pont decemberben, de nem tudtam rá nemet mondani. Nem mindig jön ilyen szembe. Így hát szombaton szólt és kedden már mentem is.
Ami jó benne, hogy nincs messze, Maját elviszem és így útba is esik, 8ra beérek. Illetve hogy délig tart és így Janát is el tudom hozni.
Édes szíve, kérdeztem tőle, hogy akkor ott alszik e, mert hogy anya dolgozna és arról volt szó, hogy akkor ott alszik. Másnapra fülfájással jött haza ... ennyit az érzékelőiről. :)
Szóval nem kell ott aludnia, így megnyugodott. Igaz, ez is persze bonyolít mindent, de hát ez van. Bárhogy alakul, nekem nem lesz egyszerűbb.
A másik ami nagy dolog és írtóra büszke vagyok rá, és muszáj megörökíteni, hogy Majáéknál kiosztották a negyedéves értékelést, és mindenből kiválóan megfelelt lett, ez egyenlő a csillagos ötössel, csak angol lett megfelelő, ami "csak" sima ötöst jelent. Azt gondolom, hogy ha belevesszük, hogy ő még alig három hónapja tanul angolt és nem két gyerek az osztályban évek óta, akkor az a kis "sima" ötös felér egy galaktikus csillagos ötössel. Ő egy kicsit csalódott volt ettől, de igyekeztem megnyugtatni és hát tényleg szívből nagyon büszkék vagyunk rá.
Nagyjából ennyi, ami történik velünk mostanában.
Én fáradok a karácsonyi hajrában, fejem ezer fele, ajándékok még sehol ... szóval csak a szokás, :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése